Magkötési energia
Egy atommag kicsit kevesebbet nyom, mint a különálló protonjai és neutronjai együtt. Az a hiányzó tömeg nem tűnt el — a magot összetartó kötési energiává vált. A vas magja köti a legszorosabban az összes elem közül, ezért szabadít fel energiát mind a könnyű magok egyesítése, mind a nehéz magok szétszakítása, ahogy a vas felé haladnak.
E = Δm · c²
- E — kötési energia (J): az energia, amely felszabadul vagy szükséges a mag összetartásához
- Δm — tömegdefektus (kg): a tömeg, amely hiányzik a különálló protonokhoz és neutronokhoz képest
- c — fénysebesség (m/s): hatalmas állandó, körülbelül három szorozva tíz a nyolcadikon méter másodpercenként
Egy mag 0,01 kilogramm tömegből hiányt mutat a különálló protonjaihoz és neutronjaihoz képest. Mennyi kötési energiát képvisel az a hiányzó tömeg?
- Δm = 0.01 kg
- c = 3×10⁸ m/s
- E = Δm · c²
- E = 0.01 kg · (3×10⁸ m/s)²
E = 9×10¹⁴ J