Domború tükör: mindig kicsinyített látszólagos kép

1 · Jóslás

A domború (kifelé domborodó) tükör gyújtótávolsága konvenció szerint negatív, ugyanúgy, mint a szórólencséé. Képez-e valaha valós, nagyított képet?

• Képezhet valós képet, ha a tárgy elég közel van.
• Nem — a szórólencséhez hasonlóan a domború tükör mindig kicsinyített, egyenes állású látszólagos képet alkot, tárgytávolságtól függetlenül.
• Mindig nagyított képet alkot.

2 · Előkészítés

1. Nyisd meg a convex-virtual előbeállítást, és nyomd meg a Visszaállítást. A tükör gyújtótávolsága −15 cm-re rögzített.
2. Engedélyezd a képtávolság- és nagytítás-kijelzőket.
3. Állítsd be a tárgytávolságot minden mérésnél, és rögzítsd a képtávolságot és a nagytítást.

3 · Adatgyűjtés

Ábrázold az m nagytítást (y-tengely) a d_o tárgytávolsággal (x-tengely) szemben a három mérésedhez. Haladja-e az m valaha 1 fölé?

4 · Elemzés

1. Egy mérésnél számítsd ki a d_i-t az 1/f = 1/d_o + 1/d_i f = −15 cm használatával, majd m = −d_i/d_o. Hasonlítsd mindkettőt a táblázathoz.
2. Magyarázd meg, miért garantálja a domború tükör negatív gyújtótávolsága a látszólagos, kicsinyített képet minden tárgytávolságnál — pontosan tükrözve (szó szerint és átvitt értelemben) a szórólencse-kísérlet viselkedését.

5 · Kiterjesztés

1. Domború tükröket használnak üzleti biztonsági tükrökként és az autók jobb oldalsó tükröként („a tükörben látott tárgyak közelebb vannak, mint amilyennek látszanak”) pontosan azért, mert tág látómezőt mutatnak kicsinyítve. Magyarázd meg a nagytítási adataiddal, miért szükséges az a felirat az autótükrökön.
2. Hasonlítsd össze e kísérlet nagytítási értékeit a concave-real kísérletével hasonló tárgytávolságoknál. Magyarázd meg, miért alapvetően más a domború tükör kicsinyített képe a homorú tükör nagyított (vagy fordított) képétől.

A fizika a kísérlet mögött

← Vissza a kísérlethez

138 ingyenes nyomtatható fizikai munkalap