A prizma eltéríti a fényt: az elterítés szöge
1 · Jóslás
Az üvegprizmába belépő fény minden lapon megtörik (törést szenved), és az eredeti irányától eltérítve lép ki. Az első lapon mért beesési szög változtatása mindig ugyanabba az irányba változtatja a teljes elterítést?
- Az elterítés mindig nő, ahogy a beesési szög nő.
- Nem — az elterítésnek valamely konkrét beesési szögnél minimuma van, nem egyszerű növekvő vagy csökkenő trend.
- Az elterítés mindig csökken, ahogy a beesési szög nő.
2 · Előkészítés
- Nyisd meg a white-light-prism előbeállítást, és nyomd meg a Visszaállítást. Ennek a koronaüveg prizmának csúcsszöge A = 60°, törésmutatója n = 1.5.
- Engedélyezd a teljes elterítés kijelzőt.
- Állítsd be a beesési szöget az első lapon minden mérésnél, és rögzítsd a teljes elterítést.
3 · Adatgyűjtés
| Beesési szög θ₁ (°) | Teljes eltérés δ (°) |
|---|---|
| 38.00 | |
| 48.00 | |
| 58.00 |
Ábrázold a δ elterítést (y-tengely) a θ₁ beesési szöggel (x-tengely) szemben a három mérésedhez. Lesüllyed-e a δ minimumig valahol középen?
4 · Elemzés
- Egy mérésnél számítsd ki a θ₂ = asin(sin θ₁/n) (Snell az első lapon), θ₃ = A − θ₂ (prizma-geometria), θ₄ = asin(n·sin θ₃) (Snell a második lapon), majd δ = θ₁ + θ₄ − A. Hasonlítsd a táblázathoz.
- Magyarázd meg, miért nem egyszerű monoton függvénye az elterítés a beesési szögnek — a prizma geometriája (törés KÉT lapon) valódi minimumot hoz létre a szimmetrikus áthaladás szögénél, amelyet a min-deviation kísérlet tárgyal közvetlenül.
5 · Kiterjesztés
- A fehér fény sok hullámhosszt tartalmaz, mindegyik kissé más törésmutatóval (színképfelbontás) — tehát minden szín kissé más mértékben térül el, a fehér fényt látható színképbe legyezőzve. Ez a kísérlet egyetlen reprezentatív törésmutatót használ; a valódi fehér fény szivárvánnyá terül szét.
- A szivárvány a nappfény gömb alakú esőcseppekben való töréséből és belső visszaverődéséből keletkezik — összetettebb geometria, mint ez a lapos lapú prizma, de pontosan ugyanazon hullámhosszfüggő törési (diszperziós) elv vezérli.
A fizika a kísérlet mögött
Prizmaeltérés
A prizmán áthaladó sugár mindkét lapon törik. A teljes elterítés egyesíti mindkét törést és a prizma saját csúcsszögét: δ = θ₁ + θ₄ − A, ahol θ₂ és θ₄ a Snella-törvényből adódik laponként.
Optika
- Gyűjtőlencse: valós képek 2f-en túl
- A gyújtópont: ahová a képek a végtelenbe menekülnek
- Lencse mint nagyító
- Szórólencse: mindig látszólagos, mindig kicsinyített
- Homorú tükör: valós képek, mint a gyűjtőlencsénél
- Domború tükör: mindig kicsinyített látszólagos kép
- A síktükör: különleges, invariáns eset
- Látszólagos mélység: miért tűnik sekélyebbnek egy medence, mint amilyen
- Teljes visszaverődés: a határszög
- Kétlencsés relé: képek láncba fűzése
- Az összetett mikroszkóp: két lencse nagy nagytításhoz
- Fotónagyító: két lencse valós, nagyobb képhez