A síktükör: különleges, invariáns eset

1 · Jóslás

Egy hétköznapi lapos (sík) tükör a tükörképzés hétköznapi esete. Ahogy egy tárgyat messzebb viszel egy síktükörtől, változik-e a látszólagos képének mérete?

2 · Előkészítés

  1. Nyisd meg a plane-mirror előbeállítást, és nyomd meg a Visszaállítást.
  2. Engedélyezd a képtávolság-kijelzőt.
  3. Állítsd be a tárgytávolságot minden mérésnél, és rögzítsd a képtávolságot.

3 · Adatgyűjtés

Tárgytávolság d_o (cm)Képtávolság d_i (cm)
20.00
40.00
60.00

Ábrázold a d_i képtávolságot (y-tengely) a d_o tárgytávolsággal (x-tengely) szemben a három mérésedhez. Egyenes-e a vonal az origón át −1 meredekséggel?

4 · Elemzés

  1. Egy mérésnél erősítsd meg, hogy pontosan d_i = −d_o (a síktükör a tükröregyenlet f → ∞ határesetesete). Hasonlítsd a táblázathoz.
  2. Magyarázd meg, miért ül a síktükör képe mindig pontosan ugyanolyan messze a tükör mögött, mint amennyire a tárgy előtte ül, és miért mindig pontosan 1 a nagytítás.

5 · Kiterjesztés

  1. A síktükör tekinthető végtelen gyújtótávolságú görbe tükörnek (tökéletesen lapos = nulla görbület). Magyarázd meg az 1/f = 1/d_o + 1/d_i és f → ∞ segítségével, miért kényszeríti ez pontosan a d_i = −d_o-ra.
  2. Ahogy egy síktükör felé sétálsz, a képed ugyanazzal az ütemmel sétál feléd — a képtávolság mindig pontosan egyezik a saját, a tükrötől mért távolságoddal. Miért teszi ez a síktükröt egyedül egyszerűvé a görbe tükrökhöz és lencsékhez képest?

A fizika a kísérlet mögött

Síktükör mint f → ∞

A síktükör a tükröregyenlet végtelen gyújtótávolságú különleges esete: 1/∞ = 1/d_o + 1/d_i kényszeríti pontosan a d_i = −d_o-t, a nagytítás mindig 1 — nem nagyított, egyenes állású látszólagos kép.

← Vissza a kísérlethez

Optika

138 ingyenes nyomtatható fizikai munkalap