A Lyman-sorozat: a hidrogén ultraibolya vonalai
1 · Jóslás
Az alapállapotig (n = 1) leeső elektronok a Lyman-sorozatot bocsátják ki. A Balmer-sorozathoz (n = 2-re esés) képest több vagy kevesebb energiájú Lyman-fotonokat várnál?
- Kevesebb energia, mint a Balmer-átmenetek.
- Több energia (rövidebb hullámhossz) — az alapállapotra esés nagyobb energiakülönbséget szabadít fel, mint az n = 2-re esés.
- Ugyanannyi energia, mint az egyenértékű Balmer-átmenetek.
2 · Előkészítés
- Nyisd meg a lyman-alpha előbeállítást, és nyomd meg a Visszaállítást. Az előbeállítás alapértelmezett átmenete n = 2 → n = 1 (Lyman-alfa).
- Engedélyezd a kibocsátott hullámhossz kijelzőt.
- Állítsd be a kiinduló energiaszintet n_initial minden mérésnél (az n_final = 1-re esve), és rögzítsd a kibocsátott hullámhosszat.
3 · Adatgyűjtés
| Kiindulási szint n_i | Kibocsátott hullámhossz λ (nm) |
|---|---|
| 2 | |
| 3 | |
| 4 |
Ábrázold a kibocsátott λ hullámhosszat (y-tengely) az n_i kiindulási szinttel (x-tengely) szemben a három mérésedhez.
4 · Elemzés
- Egy mérésnél számítsd ki az 1/λ = R(1/n_f² − 1/n_i²) n_f = 1 használatával. Hasonlítsd a táblázathoz. Erősítsd meg, hogy mindhárom hullámhossz 122 nm alatt van — mély ultraibolya, a szemnek láthatatlan.
- Hasonlítsd össze a Lyman-hullámhosszaidat a balmer-alpha kísérlet látható fényű hullámhosszaival. Magyarázd meg, miért ad mindig nagyobb energiájú, rövidebb hullámhosszú fotonokat az n = 1-re esés (sokkal nagyobb energiakülönbség, mint az n = 2-re esés).
5 · Kiterjesztés
- A Lyman-sorozat ultraibolya fényét a Föld légköre szinte teljesen elnyeli, mielőtt a földig érne. Magyarázd meg, miért világűrteleszkópok (talajon állók helyett) kellenek a hidrogén Lyman-alfa kibocsátásának észlelésére távoli csillagászati objektumokból.
- Ahogy n_i → ∞, az 1/λ pontosan R-hez közelít (a sorozathatár), ami annak felel meg, hogy az elektron alig-alig szökik meg az atomból (ionizáció), nem egy konkrét átmenetnek. A képleteddel magyarázd meg, miért a sorozathatár az alapállapotból mért ionizációs energiát jelenti.
A fizika a kísérlet mögött
Lyman-sorozat (alapállapot-átmenetek)
Az n_f = 1-en végződő átmenetek szabadítják fel a hidrogénben a lehető legnagyobb energiakülönbségeket, mert az alapállapot messze minden gerjesztett szint alatt ül — ez adja a legrövidebb hullámhosszú (legnagyobb energiájú) színképsorozatot, teljes egészében az ultraibolyában.
Modern fizika
- Fényelektromos jelenség: éles energia-küszöb
- Fényelektromos jelenség: fékezési feszültség
- Valódi fotocella: a nátrium kilépési munkája
- Compton-szórás: hullámhosszeltolódás 90°-nál
- Compton-szórás: maximális eltolódás visszaszórásnál
- Compton-szórás: sekély szögű összehasonlítás
- A Balmer-sorozat: a hidrogén látható színképvonalai
- A Paschen-sorozat: a hidrogén infravörös vonalai
- Radioaktív bomlás: szén-14-es kormeghatározás
- Orvosi radioizotópok: a technécium-99m rövid felezési ideje
- Magkötési energia: a cseppmodell
- De Broglie-anyaghullámok: az elektron hullámhossza