A Paschen-sorozat: a hidrogén infravörös vonalai
1 · Jóslás
Az n = 3-ra eső elektronok (a Paschen-sorozat) kisebb energiakülönbségeket szabadítanak fel, mint a Balmer- vagy Lyman-sorozat. Ez azt jelenti, hogy a Paschen-fotonok az infravörösbe esnek, a szem által láthatón túl?
- Igen — a kisebb energiakülönbségek hosszabb hullámhosszat jelentenek, ami az infravörösbe tolja a Paschen-vonalakat.
- Nem — a Paschen-vonalak még mindig láthatók.
- A Paschen-vonalak valójában nagyobb energiájúak, röntgen-tartományban.
2 · Előkészítés
- Nyisd meg a paschen-beta előbeállítást, és nyomd meg a Visszaállítást. Az előbeállítás alapértelmezett átmenete n = 5 → n = 3 (Paschen-béta).
- Engedélyezd a kibocsátott hullámhossz kijelzőt.
- Állítsd be a kiinduló energiaszintet n_initial minden mérésnél (az n_final = 3-ra esve), és rögzítsd a kibocsátott hullámhosszat.
3 · Adatgyűjtés
| Kiindulási szint n_i | Kibocsátott hullámhossz λ (nm) |
|---|---|
| 4 | |
| 5 | |
| 6 |
Ábrázold a kibocsátott λ hullámhosszat (y-tengely) az n_i kiindulási szinttel (x-tengely) szemben a három mérésedhez.
4 · Elemzés
- Egy mérésnél számítsd ki az 1/λ = R(1/n_f² − 1/n_i²) n_f = 3 használatával. Hasonlítsd a táblázathoz. Erősítsd meg, hogy mindhárom hullámhossz 1000 nm felett van — infravörös.
- Hasonlítsd össze e hullámhosszak nagyságát a balmer-alpha és lyman-alpha kísérletekével. Magyarázd meg az általános mintát: a magasabb n_f-en végződő sorozatok (kisebb energiakülönbség az alapreferencia-szintig) hosszabb hullámhosszú, kisebb energiájú fotonokat adnak.
5 · Kiterjesztés
- A hidrogén energiaszintjei egyre közelebb kerülnek egymáshoz, ahogy n nő (E_n ∝ −1/n²), tehát a magas szintek közti átmenetek kevesebb energiát szabadítanak fel, mint a mély szinteket érintő átmenetek. Magyarázd meg, miért magyarázza a szintek sűrűsödése a magas n-nél, hogy a Paschen-sorozat (n_f = 3) tágabb energiatartományt ölel fel, mint elsőre gondolnád.
- Az infravörös csillagászat pontosan ezeket a Paschen- (és a még hosszabb hullámhosszú Brackett-, Pfund-) sorozatvonalaokat használja a hidrogén tanulmányozására az űr poros területein, ahol a látható fény el van árnyékolva. Miért hatolhat át az infravörös fény jobban a kozmikus poron, mint a látható?
A fizika a kísérlet mögött
Paschen-sorozat (infravörös átmenetek)
Az n_f = 3-ra végződő átmenetek kisebb energiakülönbségeket jelentenek, mint a Balmer- (n_f = 2) vagy Lyman- (n_f = 1) sorozat, mert a magasabb n szintek sűrűbbek — ezért hosszabb hullámhosszú, infravörös fotonok.
Modern fizika
- Fényelektromos jelenség: éles energia-küszöb
- Fényelektromos jelenség: fékezési feszültség
- Valódi fotocella: a nátrium kilépési munkája
- Compton-szórás: hullámhosszeltolódás 90°-nál
- Compton-szórás: maximális eltolódás visszaszórásnál
- Compton-szórás: sekély szögű összehasonlítás
- A Balmer-sorozat: a hidrogén látható színképvonalai
- A Lyman-sorozat: a hidrogén ultraibolya vonalai
- Radioaktív bomlás: szén-14-es kormeghatározás
- Orvosi radioizotópok: a technécium-99m rövid felezési ideje
- Magkötési energia: a cseppmodell
- De Broglie-anyaghullámok: az elektron hullámhossza