Összetett mikroszkóp: Tubushossz és nagyítás
1 · Jóslás
Az összetett mikroszkóp objektívjének és okulárjának rögzített gyújtótávolsága van, de az okulár helyzete — a tubushossz — továbbra is állítható. Megváltoztatja-e a tubushossz megváltoztatása a mikroszkóp teljes (rendszer-)nagyítását, annak ellenére, hogy egyik lencse gyújtótávolsága sem változik?
- Nem — a tubushossz nem befolyásolja a teljes nagytítást, csak az egyedi lencsegyújtótávolságok.
- Csak az okulár gyújtótávolsága számít, nem az, hogy milyen messze van az objektívtől.
- Igen — a tubushossz növelése közelebb hozza az okulárt a saját fókuszpontjához (az objektív által alkotott valódi képhez viszonyítva), ami növeli az okulár saját nagyítását, és nagyobb teljes rendszernagyítássá szorzódik.
2 · Előkészítés
- Nyisd meg a microscope előbeállítást, és nyomd meg a Visszaállítást. Az objektív (f_o = 8 cm, rögzített mintatávolságon) valódi képet alkot; az okulár f_e = 25 cm.
- Engedélyezd a rendszernagyítás-kijelzőt (a két lencse képláncának teljes M-je).
- Állítsd be a tubushosszt (objektív–okulár távolság) minden mérésnél, és rögzítsd az eredő rendszernagyítást.
3 · Adatgyűjtés
| Csőhossz L (cm) | Rendszernagyítás M |
|---|---|
| 56.00 | |
| 61.00 | |
| 66.00 |
Ábrázold a rendszernagyítást M (y-tengely) a tubushosszal L (x-tengely) szemben a három mérésedhez. Egyenes vonal-e az összefüggés?
4 · Elemzés
- Egy mérésnél keresd meg először az objektív képtávolságát d_i1-et az 1/f_o = 1/d_o1 + 1/d_i1 képletből (d_o1 = 9.6 cm, f_o = 8 cm — minden tubushossznál ugyanaz marad). Ezután keresd meg az okulár tárgytávolságát d_o2 = L − d_i1, és annak képtávolságát d_i2-t az 1/f_e = 1/d_o2 + 1/d_i2 képletből (f_e = 25 cm). Végül M = (−d_i1/d_o1)·(−d_i2/d_o2). Hasonlítsd össze M-et a táblázattal.
- Magyarázd meg, miért marad az objektív saját nagyítása állandó mindhárom mérésnél, míg az okulár nagyítása — és így a teljes rendszernagyítás — a tubushosszal változik.
5 · Kiterjesztés
- Hasonlítsd össze e kísérlet rendszernagyítását az egyszerű nagyító kísérlet M = N/f képletével. Magyarázd meg, miért szorozhatja meg két valódi lencsekép összekapcsolása a nagyítást sokkal az fölé, amit bármelyik lencse önmagában elérhetne.
- A valódi mikroszkópok történelmileg konkrét tubushosszokra (mint 160 mm) standardizáltak, hogy a különböző gyártók objektívjei és okulárjai kiszámíthatóan keverhetők és párosíthatók legyenek. Magyarázd meg, miért számít a tubushossz standardizálása — nem csak az egyes lencsék gyújtótávolsága — a cserélhető mikroszkóp-alkatrészekhez.
A fizika a kísérlet mögött
Összetett mikroszkóp rendszernagyítása
Az összetett mikroszkóp teljes nagyítása az objektív és az okulár saját képnagyításainak szorzata, M = m_o × m_e — mindkettőt a vékonylencse-egyenletből határozzuk meg, a két lencse valódi képláncát használva, nem egy idealizált szögnagyítási képletből.
Optika
- Gyűjtőlencse: valós képek 2f-en túl
- A gyújtópont: ahová a képek a végtelenbe menekülnek
- Lencse mint nagyító
- Szórólencse: mindig látszólagos, mindig kicsinyített
- Homorú tükör: valós képek, mint a gyűjtőlencsénél
- Domború tükör: mindig kicsinyített látszólagos kép
- A síktükör: különleges, invariáns eset
- Látszólagos mélység: miért tűnik sekélyebbnek egy medence, mint amilyen
- Teljes visszaverődés: a határszög
- Kétlencsés relé: képek láncba fűzése
- Az összetett mikroszkóp: két lencse nagy nagytításhoz
- Fotónagyító: két lencse valós, nagyobb képhez