A három-polárizátoros paradoxon
1 · Jóslás
Két keresztezett polárizátor (90°-ra) az összes fényt blokkolja. Ha egy HARMADIK polárizátort szúrsz be közéjük valamilyen szögben, a további blokkoló elem hozzáadása TÖBB fényt enged át?
- Nem — bármely további polárizátor hozzáadása csak több fényt zárhat el, soha nem kevesebbet.
- Mglepő módon igen — a középső polárizátor közbülső szögen valójában visszahoz némi fényt, több polárizátor paradox módon helyreállítva az átvitelt.
- A harmadik polárizátor hozzáadása semmit nem változtat, ha a két külső továbbra is keresztezett.
2 · Előkészítés
- Nyisd meg a three-polarizers előbeállítást, és nyomd meg a Visszaállítást. A külső polárizátorok rögzítve 0°-on és 90°-on (keresztezve); a középső 45°-on indul.
- Engedélyezd a végleges átvitt intenzitás kijelzőt.
- Állítsd be a középső polárizátor szögét minden mérésnél (a külsők 0°-on és 90°-on rögzítve), és rögzítsd a mindháromon átjutó fény hányadát.
3 · Adatgyűjtés
| A középső polárizátor szöge (°) | Átengedett hányad |
|---|---|
| 30.00 | |
| 45.00 | |
| 60.00 |
Ábrázold az átvitt hányadot (y-tengely) a középső szöggel (x-tengely) szemben a három mérésedhez. Valaha nem nulla?
4 · Elemzés
- Egy mérésnél számítsd ki az átvitt hányadot 0.5·cos²(θ_mid)·cos²(90° − θ_mid) képlettel, ahol a kezdeti 0.5 faktor a polárizálatlan fény első polárizátoron átjutását fedezi, majd két Malus-törvény lépés (0°-ról θ_mid-re, majd θ_mid-ről 90°-ra). Hasonlítsd a táblázathoz. Erősítsd meg, hogy θ_mid = 45° pontosan 1/8-et ad.
- Magyarázd meg, miért maximalizálja a 45°-os középső polárizátor — pontosan félúton a keresztezett külsők közt — a meglepő „engedjük vissza a fényt” hatást: minden egyes 45°-os lépés önmagában cos²(45°) = 50%-ot továbbít, sokkal jobban, mint egyenesen 0°-ról 90°-ra ugrani (ami 0%-ot továbbít).
5 · Kiterjesztés
- Ennek a „több szűrő, több átvitel” hatásnak híres kvantummechanikai analógja van (a három-polárizátoros kísérlet, amely megmutatja, hogy a mérés megváltoztatja a kvantumállapotot). Magyarázd meg klasszikus hullámési értelemben, miért nem egyszerűen „válogatja ki” minden polárizátor a saját irányú, előre létező fényt, hanem aktívan a saját tengelyére vetíti a fényt, megváltoztatva annak állapotát.
- Mi történik az átvitt hányaddal, ahogy a középső polárizátor szöge a 0°-hoz (az elsővel egyvonalban) vagy a 90°-hez (az utolsóval egyvonalban) közelít? Használd a képletedet mindkét határ ellenőrzésére, és magyarázd meg fizikailag, miért értelmesek.
A fizika a kísérlet mögött
Három polarizátor átbocsátása
Három polárizátoron sorban át haladva három faktor szorzódik: az első polárizátor 50%-os átengedése a polárizálatlan fényből, majd a Malus-törvény cos²-je minden következő szöglépésnél. A közbülső szögű középső polárizátor sokkal többet továbbíthat, mint két keresztezett polárizátor önmagában.
Optika
- Gyűjtőlencse: valós képek 2f-en túl
- A gyújtópont: ahová a képek a végtelenbe menekülnek
- Lencse mint nagyító
- Szórólencse: mindig látszólagos, mindig kicsinyített
- Homorú tükör: valós képek, mint a gyűjtőlencsénél
- Domború tükör: mindig kicsinyített látszólagos kép
- A síktükör: különleges, invariáns eset
- Látszólagos mélység: miért tűnik sekélyebbnek egy medence, mint amilyen
- Teljes visszaverődés: a határszög
- Kétlencsés relé: képek láncba fűzése
- Az összetett mikroszkóp: két lencse nagy nagytításhoz
- Fotónagyító: két lencse valós, nagyobb képhez